Milyen statisztikai adatokat érdemes és szükséges gyűjteni múzeumi területen? Milyen trendek, újdonságok vannak, amelyeket hasznos lehet egy-egy országnak alkalmaznia? Milyen következtetéseket vonhatunk le, ha összehasonlítjuk különböző adottságokkal rendelkező európai országok múzeumi statisztikáit?

Ez csak néhány kérdés, amit fel lehet tenni, ha a múzeumi statisztikákról gondolkozunk európai szinten. 2002-ben alapították meg a Múzeumi Statisztikák Európai csoportját (EGMUS - European Group of Museum Statistics), amely szervezetnek Magyarország is a tagja. Az EGMUS feladatai között szerepel a múzeumok éves statisztikai adatainak és metaadatainak gyűjtése, rendszerezése és publikálása. Emellett a csoport az EUROSTAT-tal a múzeumi statisztikák harmonizálásán is közösen dolgozik és részt vett a múzeumi területet érintő ISO sztenderdek kidolgozásában is.

2019-től az EGMUS-ban Magyarország képviseletét a Magyar Nemzeti Múzeum látja el. A feladatok között szerepel a szervezet által kért éves magyar statisztikai adatok szolgáltatása, a területet érintő egyeztetések és lehetőség van évente egyszer egy workshop-on való részvételre a többi tagország képviselőjével.

A legutóbbi találkozóra 2019 októberében került sor Bukarestben. A vendéglátók a Román Paraszt Múzeum (Muzeul National al Taranului Roman) és az Országos Kulturális Kutató és Képzési Intézet (National Institute for Cultural Research and Training) voltak. A találkozó kiemelt témájának a Big Data használatát jelölték meg, de emellett még szó volt a kiotói ICOM konferencia eredményeiről, a területet érintő aktuális ISO fejlesztésekről és az EUROSTAT legújabb kiadványáról is.

A találkozóra minden résztvevő készült egy szakmai beszámolóval, amelyben azt mutatta be, hogy a saját országában milyenek voltak az előző évi múzeumi statisztikai adatok és kitért a Big Data használatára vagy hiányára. Az EGMUS honlapján egy kereső segítségével lehet böngészni a különböző országok statisztikai adatai között, így lehetőség nyílik az országok közötti összehasonlításokra.

A magyarországi múzeumi statisztikákban - sok más a találkozón részt vevő országhoz hasonlóan - nem használunk Big Data adatokat. Érdekes volt látni, hogy hiába ez volt az előadásoknak az előre meghatározott központi témája, szinte az összes részt vevő országnak gondot okozott, hogy mit mondjon erről a jelenségről a múzeumi adatokkal összefüggésben. Sokan arról beszéltek, hogy országukban a múzeumi statisztikák területén nem tudnak a Big Data-val foglalkozni, mert nincs hozzá kellő mennyiségű adatuk. Ahol felmerült, hogy már valamennyire elkezdtek ezzel foglalkozni, ott a közösségi média és a honlap adatokat jelölték meg az adatok forrásának.

A Big Data használatával kapcsolatosan a holland előadásban olyan kérdések merültek fel, hogy vajon ez a technológia egyáltalán való-e a múzeumoknak? Ennek használata segíthetné-e az adatvezérelt döntéshozatalt? Több látogatót lehetne-e vonzani ennek használatával? A Big Data tanulmányok költsége milyen összefüggésben van az eredményekkel (főleg kis múzeumok esetében)?

Szintén a holland előadó hozott néhány lehetőséget, hogy hogyan és mire lehetne a Big Data-t használni. A látogatói háttér és viselkedés jobb megértésére alkalmasak lennének a múzeumkártya adatok, a Wikipedia bejegyzések (megtekintések száma), a közösségi média, a múzeumi applikációk, az online digitális gyűjtemények vagy a geolokációk vizsgálata. A Bluetooth, Beacon és Wifi adatok is segítséget nyújthatnának egy-egy elemzéshez.

Az előadások során elhangzott néhány érdekes múzeumi kezdeményezés, amelyet érdemes lehet figyelemmel kísérni, a jó gyakorlatokból és a felmerülő problémák kezeléséből tanulni.

A Kultúráért és Kastélyokért Felelős Dán Ügynökség (The Danish Agency for Culture and Palaces) 2018-ban készített egy kiadványt a dán múzeumokról. Ez egy rövid, 10 oldalas, gyorsan elolvasható és könnyen értelmezhető összegzés arról, hogy hol is tartanak múzeumaik. Azért állították össze ezt az anyagot, hogy minél többen (döntéshozók, szakmabeliek, látogatók, érdeklődők) képet kapjanak a szektor működéséről. Egy ilyen kiadvány a magyar helyzetről is hasznos lenne.

A lengyel prezentáció azért volt érdekes, mert arról beszélt az előadó, hogy ha megkérdeznék tőle, hogy tulajdonképpen hány múzeum van Lengyelországban, akkor erre nem tudna egyértelműen csak egy számot mondani. Háromféle intézmény (minisztérium, statisztikai hivatal, múzeum statisztikai kezdeményezés) gyűjti az adatokat és háromféle számot közöltek eddig. Most dolgoznak azon, hogy ezeket az adatokat harmonizálják és normalizálják a statisztikákat, de ez egy elég összetett feladat. A találkozóra elhozták kiadványaikat, amelyek között érdemes böngészni honlapjukon (www.nimoz.pl/en/our-activity/publications).

A finn előadás azért volt érdekes, mert bemutatták múzeumi statisztikai keresőprogramjukat, amelynek segítségével összetett kereséseket lehet indítani az oldalukon (www.museotilasto.fi). Lehet keresni évre, indikátorra, konkrét múzeumra, egy adott területre, de egyéb háttérinformációk is lekérdezhetőek. Amit érdemes még megjegyezni, hogy egy illusztrált két oldalas kiadványban milyen sok statisztikai adatot és információt, mennyire érthetően tudtak bemutatni és elmagyarázni. (https://www.museotilasto.fi/statpublications).

A találkozóról összességében elmondható, hogy hasznos és inspiráló volt olyan szakemberekkel egy teremben lenni, akik ugyanúgy hisznek abban, hogy a múzeumi statisztikák gyűjtésének, feldolgozásának és közlésének nagy szerepe lehet abban, hogy a múzeumi terület fejlődjön.

Borítókép: culturadata.ro
Képek forrása:
EGMUS, MUSEOTILASTO